Sunyovszky Anna

 

Az Országos Pedagógiai Könyvtár (továbbiakban OPK) és az Iskolai Könyvtárosok Tájékoztatójának (továbbiakban IKT) történte szétválaszthatatlan egymástól. Az újjászervezett OPK 1958. szeptember elején kezdte meg működését az 1958/153. sz. MM rendelet alapján. Megalakulását, újjászervezését az 1956/5. sz. tvr., az ún. könyvtári törvény végrehajtási utasítása (MM 1956/1018 sz.) rendelte el. Az Iskolai Könyvtárosok Tájékoztatójának első száma 1959. júniusában jelent meg. Szakmai, módszertani lapként feladatának tekintete az iskolai könyvtárak pedagógus könyvtárosainak szakmai segítését. Az IKT főszerkesztője V. Waldapfel Eszter az OPK főigazgatója volt. A lap szerkesztése jórészt a Hálózati Osztályra hárult. Ennek az osztálynak általában hét munkatársa volt.

    Az IKT évente öt alkalommal, ebből egyszer dupla számként jelent meg, A/5 méretben. A szimpla számok 2-4,25 ív, a dupla számok 2-6,75 ív terjedelemben. A lap kiadója az 1961. 9. számig a Tankönyvkiadó, utána az OPK volt. A folyóirat munkáját igen aktív szerkesztőbizottság segítette. Visszaemlékezések szerint a lap a szó legszorosabb értelmében műhelymunka keretében készült. A főszerkesztő asszony nagy súlyt helyezett arra, hogy minden "fontos hely" képviselve legyen a szerkesztőbizottságban, így a minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Könyvtártudományi és Módszertani központ. Állandónak mondható tagjai: Faragó Lászlóné, Léces Károly, Megyer Szabolcs, N. Rácz Aranka, Gábor Emíl, Kepes Ágnes, Tóth Béla, Kisfaludi Sándor, Kónya Lajos, Krúdy Zsuzsa, Seres József, Szauder Józsefné, Vargha Balázs. (Kónya Lajos és Szauder Józsefné utóbb, mint gyakorló könyvtáros-tanárok kerültek a bizottságba.)1 Az eddig említett szerkesztőbizottsági tagokon, a technikai szerkesztőn, a főszerkesztőn kívül a szakmát szívügyüknek érző pedagógusok, könyvtárosok írásai jelentek meg a lapban.

    Az első néhány szám 7000-es példányszámban jelent meg, majd némi ingadozás után ez 5200-re csökkent. A második szám kivételével (Egyetemi Nyomda), minden számot a Szegedi Nyomdaipari Vállalat készített linó új szedéssel, íves magasnyomással az MSZ 5601-54 és az MSZ 5602-55 szabvány szerint.

 

Az IKT állandó rovatai

 

Cikkek-tanulmányok: A folyóirat szakmai gerincét adta, mely végigvonult az összes lapszámon. Az egyes rovatokban általában négy öt írás jelent meg.

Figyelőszolgálat: Szakmai érdeklődésre számot tartó külföldi folyóiratok cikkeit ismertette.

Irodalmi tájékoztató: Az iskolai ifjúsági könyvtár olvasóközönségének ajánlott könyveket.

Hírek-közlemények: Aktuális szakmai eseményeket, információkat tartalmazott.

Az OPK új szerzeményei: Ebben a rovatban az OPK új könyveit ismertették.

 

Ezekhez a fő rovatokhoz társultak alkalmilag vagy időnként visszatérően a következő rovatok:

Az IKT 1-30. számaihoz Palovecz János készített mutatót, melyben a különböző rovatcímek alatt megjelent cikkeket, írásokat más, bővebb, részletezőbb tematika alapján rendszerezte. Az első hat évfolyam harminc számában megjelent 270 írást 52 témára bontotta fel és betűrendes tárgy- és névmutatót is készített hozzá. Az IKT 1966 júniusától új címmel - Könyv és Nevelés - jelent meg.

[...]

 

Összegzés

Az IKT-t útjára indító főszerkesztői cikkből kiderül, hogy az 1958-ban újjászervezett OPK lelkes szakemberei a II. világháború és a személyi kultusz utáni szétvert, lerombolt, átideologizált iskolai könyvtárak felélesztésén fáradoztak. Ennek a munkának egyik eszköze volt az IKT. A lapot 7000 (!) példányban nyomtatták és igyekeztek eljuttatni minden iskolába. Ennek a lapindító cikknek és az IKT többi írásának, rovatának is jelentős szerepe volt abban, hogy sikerült feléleszteni a halódó iskolai könyvtárakat. Sikerült meggyőzni a pedagógusokat, igazgatókat, hogy az iskolai könyvtárnak semmi mással nem helyettesíthető fontos szerepe van az iskolán belül!

    A lap folyamatosan sorra vette az iskolai könyvtárak alapvető működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, szakmai és módszertani ismereteket. Arra buzdította az olvasókat, hogy írják meg véleményüket, kérdéseiket. Így a szakmát felsőfokon képviselő szerkesztőbizottsági tagokon kívül a könyvtárosok, pedagógusok, iskolaigazgatók, szakfelügyelők írásai is rendre megjelentek az IKT hasábjain.

    Az IKT-nek a szakmai életben elfoglalt helye központi jelentőségű volt. Hozzájárult a szakmai eszmecserék, ankétok, konferenciák létrejöttéhez, vagyis: a szakma fejlődéséhez. A cikkekből feltáruló problémák, kérdések is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy tisztázódtak, kikristályosodtak, helyükre kerültek a dolgok.

    Az IKT - szakmai, módszertani lapként - színvonalas és hatékony munkájának köszönhető, hogy 1966-ban az illetékes vezető szervek úgy döntöttek, hogy Könyv és Nevelés címen, kibővített tartalommal, szándékai szerint tágabb érdeklődési körre számot tartó "folyóiratként" folytatódjon. A Könyv és Nevelés megjelenésének időszakában (1966-1987) a maga nemében egyedülálló, színvonalas folyóirat volt. 1987-es megszűnése rendkívül váratlan volt, és a mai napig sem tisztázódott egyértelműen ennek oka.

    Az iskolai könyvtárügy fontos szerepe azonban addigra már elvitathatatlan volt. A rendszerváltás után átalakult egész oktatási rendszerünk és annak intézményrendszerei is. A forrongás lecsillapulása után megszületett a Nemzeti Alaptanterv, amelyben az iskolai könyvtár, a könyvtárhasználattan és a könyvtárostanár elismert, deklarált szerephez jutott az oktatás-nevelés folyamatában.